Az előválasztás biznisz a kutatócégeknek (is)

Sok jel utal arra, hogy az előválasztás előre leegyeztetett menetrend mellett zajlik, elég csak abból a számból kiindulni, hogy 11 olyan hely van már most az országban, ahol lényegében a választókerületi jelölt esetében érdektelen a választás, mert csak egy induló van. Érdemes azonban egy másik aspektusból is megvizsgálni a kérdést, márpedig a közvélemény-kutatók nézőpontjából.

Rengeteg kutatás jelenik meg, amelyben nem csak a miniszterelnök-jelölt-jelölti verseny eredményeit pásztázzák a kutatócégek, hanem még olyan merész kutatások is előkerülnek, amelyek választókerületi szintre is előzetes eredményekkel kecsegtetnek. Mindenkit óva intenék azonban attól, hogy komolyan vegye ezeket a közvélemény-kutatásokat, hiszen a vélhetően pár százalékos részvételi arány jelentős mértékben fogja meghatározni a végső eredményt – nem beszélve a „független” szavazatszámlálók elfogulatlanságáról.

Ha abból a tényből indulunk ki, hogy 2019-ben 60 ezer ember vett részt a budapesti előválasztáson, ami a saját tábor 20, a teljes népesség 5-6 százaléka, akkor idén is várhatóan ekkora részvétellel lehet számolni. De legyünk nagyvonalúak az ellenzékkel és mondjuk azt, hogy sikerült aktivizálni a tábort és 1 millió ember szavazni fog az előválasztáson. Ez a kutatások esetében azt jelenti, hogy 1000 fő esetében 100-120, 500 fő esetében 50-60 ember véleményét veszik figyelembe. Ilyenkor pár százalékpontos eltéréseket spanyol viaszként tálalni minden csak nem a szakmaiság csúcsa. De ha országos kutatásról beszélünk, akkor is igaz, hogy ez a 100-120 fő nem alkalmas arra, hogy érvényes becslést adjunk, a hibahatár ebben az esetben 10 % körül van. Mégis nem csak a „kis” baloldali kutatóintézetek (pl a Jobbikhoz ezer szállal kötődő Iránytű), hanem a szakma „nagy” öregjei, például a Závecz Research is rendszeresen megteszi a saját tétjeit a versenyfutásban. Gondolom, igény az van rá, hogy megmondja valaki a várható végeredményt, azonban szakmailag a 100-120 fő körében lévő pár százalékos eltérések nem értelmezhetőek, ennek csak kommunikációs szempontból van jelentősége – aki egy ilyen kutatásban vezet, a győzteshez húzás hatása miatt előnybe kerül. Ebből kifolyólag persze már csak az a kérdés, hogy ebben az esetben közvélemény-kutatásról, vagy közvélemény-gyártásról beszélhetünk…