Gyurcsány miniszterelnökként még a keleti vizeken kívánt kormányozni

2021 májusának első vasárnapján nem csak az édesanyákat köszöntöttük, hanem a nemzetközi Star Wars-nap alkalmából kijelenthető, hogy a baljós árnyak is megjelentek ekkor. Vasárnap a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy Dobrev Klárát jelöli a párt miniszterelnök-jelöltjének az ellenzéki előválasztáson. Az európai parlamenti képviselő belpolitikai babérokra tör, s gyorsan le is szögezte , hogy „Mi, magyarok európaiak vagyunk minden ízünkben, és Orbán Viktor ebből a sok ezer éves történelmi, kulturális, nyelvi hagyományból akar kirángatni minket, és valahol Oroszországhoz vagy Kínához kötni”. Ez abból a szempontból érdekes, hogy férje, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként Magyarország kormányrúdját még a keleti vizek irányába kívánta fordítani, mindent megtett azért, hogy Magyarország jó kapcsolatokat ápoljon a keleti nagyhatalmakkal, így Kínával és Oroszországgal is. Az elmúlt években politikájuk viszont 180 fokkal fordult mindezzel szembe és igyekeznek önmagukat a „legeurópaibb politika” letéteményeseként feltüntetni.

2005 szeptemberében, egy évvel a megszavazása után már munkalátogatáson járt – ahova Dobrev Klára is elkísérte – Kínában, ebből az időszakból származik  az a mondata, hogy “Az a célom, hogy Kína Magyarországon legyen, amikor Európába akar jönni.”  2007 szeptemberében ismételten az országba látogatott és a mai álláspontjával szemben arról beszélt, hogy nagyon támogatná a két ország közötti felsőoktatási együttműködést.  Ezen látogatás alatt történt az is, hogy az Innomed nevű magyar cég, Dobrev Klára jelenlétében 150 ezer dollár értékű adományt nyújtott a Fundan Egyetemnek orvosi monitorok és berendezések formájában. A “Gömböc-látogatást” , a néhai Daróczi Dávid, akkori kormányszóvivő úgy értékelte , hogy „egy olyan megállapodás körvonalazódik, hogy a kínai diákok magyarországi tanulási lehetőségéért cserébe kínai tőkéből Magyarországon építenének kollégiumot”. 2008-ban ismételten a Kínai Népköztársaságba látogatott az olimpia alkalmából, előtte a China Dailynek adott interjút. A nyilatkozatában kifejtette, hogy üdvözli Kína szerepvállalását a globális politikában, az emberi jogi kérdéseket viszont nem érintette. 2009-ben már, mint bukott kormányfő jelent meg a China Hi-Tech Fair (CHTF) című kiállításon, amelyet Shenzhenben tartottak. Ebben az időszakban alapította meg az Altus leánycégeként a BudaShen Kereskedőház Kft.-t, amely a cégcsoport kínai terjeszkedését segítette volna elő.

Gyurcsány Ferenc az orosz kapcsolatokat sem hagyta ebben az időszakban parlagon heverni. Ő és a felesége is igyekezett a partneri viszonyokon messze túlmutató személyes kapcsolatokat kiépíteni Vlagyimir Putyinnal. Emlékezetes példa a 2006-os orosz elnöki látogatás, amely során elég látványos módon látták vendégül az Apró-villában az orosz elnököt. A Gyurcsány-házaspár mindent megtett, hogy a vendég jól érezze magát az otthonukban, akit a család kutyája Totó is köszöntött, Dobrev Klára pedig oroszul társalgott Vlagyimir Putyinnal. A blogjában a baloldal mostani vezére büszkén mesélte hogy “Mikor lekísértem és elbúcsúztam tőle, a kézfogást követően gyorsan megölelt”. Gyurcsány Ferenc 2007 márciusában az orosz elnöki rezidencián a maga színpadias stílusában arról beszélt, hogy Oroszország „nagyon fejlett demokrácia”.  A Gyurcsány-család erős kötődését az orosz vezetéshez jól mutatta, hogy a tavaszi bukás után 2009 novemberében magánlátogatást tettek  Vlagyimir Putyin akkori orosz miniszterelnöknél.

Jelenleg viszont azt láthatjuk, hogy az a Gyurcsány Ferenc, aki annyira lépést akart tartani az oroszokkal a külpolitikában, hogy még együtt is táncolt  az orosz elnökkel, 2019-ben Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásakor már így írt : „Oroszország egy alig kiszámítható nagyhatalom. Tele ezer problémával. Ezek elfedéséhez, ha kell újságírókat ölnek, ellenzékieket börtönöznek be, szomszédos területeket foglalnak el, és támogatnak szakadár mozgalmakat, újraélesztik a nagyorosz nacionalizmust. Mi keresnivalónk van egy ilyen Oroszország mellett? Nem partnerek, hanem kiszolgáltatott csatlósok leszünk.” Ahhoz, hogy ennek a változásnak a gyökereit megtaláljuk, megértsük egészen az őszödi beszédig kell visszaásni és így egy elég erős belpolitikai szálat lehet felfejteni. Gyurcsány Ferenc akkor arról beszélt, hogy a baloldalnak meg kell tanulnia magát nem Orbán Viktorhoz és a jobboldalhoz mérni, hanem a világhoz. Ezt viszont nemcsak a baloldal, de Gyurcsány Ferenc sem tudta a mai napig elsajátítani. Az Oroszországgal és a Kínával szembeni hozzáállásukat az a belpolitikailag frusztrált érzület határozza meg, hogy mindig 180 fokban mást kell állítaniuk, mint amit Orbán Viktor és a magyar jobboldali közösség mond, csinál. Ebből fakad az orosz elnök  2 évvel ezelőtti látogatásakor tett kijelentés, hogy „kiszolgáltatott csatlósok leszünk”, amelyet csak egy, a bukott kormányfői mondattal lehet kommentálni, amely szerint „Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet”. 2006-ban már sikerült nekik nem igaz vádakkal, nem igaz állításokkal választást nyerni, 2022-ben viszont a célnak annak kell lennie, hogy a hazánkat megőrizzük igaz, fejlődő országnak.