Mit várjunk Armin Laschettől?

Szombaton egy több mint kétéves küzdelem ért véget, amelyben – második nekifutásra – megválasztották Merkel utódját a CDU élére. Egyelőre nem dőlt el, de valószínű, hogy a CDU új elnöke lesz a CDU kancellárjelöltje is a 2021. szeptember 26-ai szövetségi választáson és az utána megalakuló, koalíciós kormányban. A politikában a jövőre vonatkozó biztos kijelentés nem tehető, de jelenleg ez a legvalószínűbb forgatókönyv, amely sok konfliktust, vitát és kompromisszumot hoz majd magával. Ha Laschet legitimációja megmarad a tavaszi tartományi választások után, esélyei tovább nőnek majd.

Laschet sok tekintetben Merkel ellentéte (férfi, van három gyermeke, katolikus, nem fizikus és ízig-vérig nyugatnémet), de hatalomtechnikájában, a konfliktusok „kiülésében”, a pragmatizmusában és az éles, nehezen visszavonható mondatok kerülésében rokon lelkek.

Minket, magyarokat azonban leginkább az érdekel, mi lesz a német-magyar kapcsolatokkal Laschet alatt? Alapvetően jó hírekre lehet számítani:

1. A megválasztott CDU-elnök nem mondott eddig semmilyen éles kritikát Orbán Viktorral szemben, hiába kezdte karrierjét ő is az Európai Parlamentben (2005-ig), a bajor Manfred Webert vagy az osztrák Othmar Karast rabul ejtő „baloldali jobboldaliság” nem fertőzte meg.
2. A Laschet által 2017 óta kormányzott Ruhr-vidék (hivatalosan Észak-Rajna-Vesztfália tartomány) a német gazdaság motorja, fontos befektető Magyarországon. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar kormány gazdaságközpontú diplomáciája nyitott fülekre talál majd.
3. Németország, a kormányzó CDU és annak megválasztott elnöke, Laschet is az Európai Unió egyben tartásában érdekelt, ami ma már a közép-európaiak nélkül nem képzelhető el. A szombati kongresszus után a Fidesz-ellenességükről híres német közmédia riporterek rögtön Laschetnek szegezték a kérdést (15. perc), mikor zárják ki végleg „Orbán Fidesz-pártját a néppárti frakcióból”. Válaszában az új CDU-elnök a szokásos „nehéz tárgyalások” és „világos feltételek” mellett azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a magyarokra és a lengyelekre is szüksége van az EU-nak és nem szeretné, ha a radikális jobboldalhoz sorolódnának be. Ennél kedvesebb szavakat a német köztévében ritkán hallani Magyarországról.
4. Laschet, ahogy a fentiek is jelzik, pragmatikus, akár Merkel volt kormányzása során. Nem ideológiai vitákban akar győzedelmeskedni, s azt sem lehet róla mondani, hogy a balliberális média kedvence lenne, illetve, hogy ezért önfeladó módon küzdene. A melegházasság intézményét például annak megszavazása előtt nyilvánosan is ellenezte, amely a baloldalon elfogadhatatlan. Igaz, a bevándorlási célterületként ismert tartományát vezetve a bevándorlással szemben nagyon megengedő, amely enyhítheti a baloldal ellenérzéseit.
5. Végül, de nem utolsó sorban Laschet templomba járó katolikus, a kölni dómmal szimbolizált „rajnai katolicizmus” képviselője. Aachen városának képviselője, ahol Nagy Károly trónja áll, s regionálisan is, vallásában is és pártelnökségében is Konrad Adenauer utóda. A kereszténység számára tehát nem egyszerűen egy muzeális hagyomány.

Laschet és Magyarország között nem lesz minden kérdésben egyetértés. A CDU új elnöke például szeretné az Európai Unióban a többségi döntéseket kiterjeszteni, s eltérő helyzete és élettapasztalata miatt a bevándorlást is másképpen látja, mint a középeurópaiak. Ugyanakkor egy pragmatikus politizálást, a közép-európaiakkal való együttműködést, a „keresztény kultúra” védelmét és a gazdasági növekedést kulcsfontosságúnak tartó személyével Orbán Viktornak könnyebb lesz egyetértési pontokat létrehoznia. Magyarország nyerhet Armin Lascettel, Manfred Weber és Donald Tusk aligha.