Egy győzelemmel felérő döntetlen esélyei
Forró november elé néz az Egyesült Államok. A liberális média ugyan igyekezett királycsinálóként fellépni és elkönyvelni a demokrata győzelmet, valójában több államban még mindig tart a szavazatok összesítése. S egy ilyen felfokozott hangulatú választás közepette óhatatlanul felmerül a kérdés: lehet még ennél is őrültebb hajrá? S a helyzet az, hogy lehet.
Alaszkát szinte biztosan megnyeri Donald Trump, hisz utoljára 1964-ben vitte el demokrata jelölt az államot, amelynek három elektori szavazatával a párt így aligha számol. Némileg hasonló a helyzet Georgia államban, amely Bill Cinton 1992-es győzelme óta nem szavazott bizalmat demokrata jelöltnek, s az most is 0,2%-os előnyt tud felmutatni. Igaz Clinton győzelmében nagy szerepe volt az akkor függetlenként induló Ross Perot által begyűjtött szavazatoknak. Észak-Carolina Barack Obama 2008-as győzelme ellenére is tradicionálisan republikánus állam, Arizona pedig 98%-os feldolgozottság mellett szintén minimális, 0,5%-os Biden előnyt mutat. Ezen államok 45 elektorának sorsa tehát valójában nem dőlt el. Azok megszerzésében a republikánusok kisebb – nagyobb eséllyel reménykedhetnek.
Tudjuk, hogy a Trump-kampány perek sorozatát indítja több államban az általuk vélelmezett választási visszaélések miatt. Ilyen perek egészen biztosan indulnak Wisconsinban Pennsylvania-ban és Michigan-ben. Ebben a helyzetben pedig a legextrémebb lehetőség nem egy Trump-győzelem, hanem a szavazategyenlőség. Hiszen egy több államban egyszerre elkövetett választási csalássorozat nem csak elképzelhetetlen, de bizonyíthatatlan is. Amennyiben azonban Donald Trump sikerrel jár a legkisebb szavazatkülönbséggel elvesztett Wisconsinban – szigorúan a még el nem dőlt államok megszerzése esetén – előáll a 269-269 helyzet. Ekkor viszont a képviselőháznak kellene megválasztania az ország következő elnökét. Itt persze könnyű legyinteni, hogy a kamarában demokrata többség van, ami számszerűen igaz is, de ilyen esetben a képviselőház nem személyenként, hanem államonként szavaz. A szavazatot az a párt kapja, amelyiknek nagyobb a delegációja az adott államból. Vagyis az 55 képviselővel rendelkező Kalifornia és az egy képviselővel rendelkező Montana is egyenlő. Az új képviselőház összetétele még nem ismert, de árulkodó, hogy az előző ciklusban 26 állam delegációjában voltak többségben a republikánusok, és 23-ban a demokraták, s egy államban volt egyenlő a képviselők száma.
A köztársaság hajnalán több esetben is döntött a képviselőház e kérdésben. Így lett elnök Thomas Jefferson 1801-ben, vagy épp John Quincy Adams 1826-ben. Az elmúlt másfél évszázadban ugyanakkor nem kellett ehhez az eszközhöz nyúlni, s az esély most is elenyésző. De ha valamit megtanultunk, akkor az az, hogy 2020-ban bármi megtörténhet.