Trump czy Biden? – az amerikai lengyelek súlya az elnökválasztásban
„Mindnyájan tudjuk, hogy milyen gyönyörű és hatalmas ország Lengyelország. Megtiszteltetés számomra, hogy itt fogadhatom barátomat, Lengyelország államfőjét, Duda elnök urat, aki hihetetlenül jó munkát végez.” A koronavírus-járvány kitörése után Donald Trump első külföldi vezetőként Andrzej Dudát látta vendégül a Fehér Házban, összességében pedig a júniusi volt kettejük ötödik találkozója. A Jog és Igazságosság (PiS) kampánystábja nemcsak az idei elnökválasztás során számíthatott Trump támogatására; 2019. szeptember végén, közvetlenül a Szejm-választások előtt jelentette be a két államfő, hogy Lengyelország, harminc évnyi várakozás után, vízummentességet kap az Egyesült Államoktól. Mindennek azonban nemcsak az anyaországi lengyelek szempontjából van jelentősége; érdemes egy pillantást vetni rá a republikánus kampány perspektívájából is.
Kilencmillió amerikai vallja magát lengyel származásúnak, ami az ország lakosságának három százaléka. Egyes kutatások szerint azonban az aktív szavazók akár 10 százaléka rendelkezhet lengyel felmenőkkel. És ami még fontosabb; nemcsak, hogy több billegő államban – Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Ohio – él az országos átlagnál nagyobb lélekszámú diaszpóra, de ezeken az államokon belül is néhány, a választás szempontjából kulcsfontosságú megyében kiugróan magas a lengyel közösség aránya. Pennsylvania népességének az 5 százaléka rendelkezik lengyel gyökerekkel, de például a demokrata hátterű amerikai médiában négy éve szinte megbotránkozással bemutatott, országos hírre szert tevő Luzerne megyében ez az arány 15 százalék (azután, hogy 2012-ben 5 százalékos különbséggel nyertek itt a demokraták, 2016-ban fölényes, 20 százalékos republikánus győzelem született).
Bár a huszadik század folyamán az amerikai lengyelek hagyományosan inkább a demokrata párt konzervatív szárnyához húztak, a 2000-es évekre megváltozott a helyzet. A 2016-os republikánus kampány pedig kifejezetten jól rezonált a jellemzően közép- és munkásosztályba tartozó lengyel közösség mindennapi nehézségeire. A lengyelek közül sokan a megelőző húsz év gazdaságpolitikájának elszenvedői közé tartoztak, és személyesen érezték magukat megszólítva, amikor Trump a „forgotten man” felemelését tűzte zászlajára. Ezzel párhuzamosan idegenítették el a másik nagy párttól a Polónia (így nevezik a lengyel diaszpórát) amerikai közösségének egy részét az olyan demokrata megnyilatkozások, mint például Bill Clinton négy évvel ezelőtti mondatai: „Magyarországon és Lengyelországban úgy látják, hogy a demokráciával túl sok a baj, és putyini, autoriter vezetést szeretnének…”.
Trump újrázási ambícióihoz elengedhetetlennek látszik, hogy tovább javítsa, de legalábbis megismételje az amerikai lengyel közösségnél elért négy évvel ezelőtti eredményét. Bár a szavazásra jogosultak csoportja közel sem azonos a két választáson, Joe Biden számára kedvező előjel lehet, hogy a liberális Rafał Trzaskowski sokkal jobb eredményt el nyáron a lengyel elnökválasztáson az Egyesült Államokban leadott szavazatok tekintetében, mint Bronisław Komorowski négy évvel ezelőtt. Míg Komorowski 2015-ben negyedannyi voksot gyűjtött, mint jobboldali kihívója, addig Varsó főpolgármestere tíz százalékkal maradt el Dudától idén.
Ha a novemberi választások eredménye szoros lesz, felértékelődnek az olyan kisebb választói csoportok, mint az amerikai lengyeleké. Különösen igaz ez az említett billegő államokra. Lengyelország és a lengyel nemzet globális súlyának növekedése az amerikai elnökválasztásban is visszatükröződik.
Forrás: Washington, 2020. június 24. Andrzej Duda lengyel (b) és Donald Trump amerikai elnök találkozója a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2020. június 24-én. MTI/PAP/Leszek Szymanski
Blogbejegyzés kezdőkép forrás: Wikipedia