Halál a TikTokon
Jobban mondva nem pontosan a sokak által kedvelt szociális médiában, hanem a Kaukázusban. Ám a háború most már nem csak Hegyi Karabah régióban dúl hanem az internet világában is. A tini korból alig felcseperedett azeri és örmény katonák lövik egymást, szemmel látható lelkesedéssel és töltik fel a harci cselekményeket a TokTokra. A nyári slágerekre táncikáló és tátogó lányok mellett megjelent a halál is az alkalmazásban. A Kaukázus, amiről, lefogadnám, sokan a tengeren túl azt sem tudják merre van, hirtelen ott termett az okostelefonok képernyőjén.
Az internet a háborúkat is testközelbe hozta és az eddig láthatatlan áldozatok hirtelen arcot, személyiséget kaptak. A kérdés az, hogy vajon melyik a jobb? Nehéz világosan látni a jelen helyzetet, hiszen mindkét fél a másikat okolja a vitatott régió hovatartozása miatt kirobbant harcok miatt.
Hegyi Karabah a szovjet idők alatt az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság része volt és amikor a Szovjetunió „szétesett” a 11.500 négyzetkilométernyi kaukázusi régió az azeriknél maradt. Az irániakkal és törökökkel rokon azerikkal szemben az örmények azt mondják, hogy a területen már a középkor óta az örmény lakosság van többségben és ezáltal, a hely évszázados keresztény gyökerekkel rendelkezik. Történelmileg sok még a fehér folt, amit tudni lehet, hogy a VIII. századi arab hódítással az iszlám megvetette magát a Kaukázusban. Kurdok, arabok, perzsák uralma váltogatta egymást az évszázadok folyamán. Kétségtelen, hogy az örmények is a régióhoz tartoznak és pont a karabahi területen voltak a hercegségeik a XII. és XV. század között. A safawid dinasztia alatt Karabah síita muzulmán kánság volt. Később az Oszmán birodalom lett az úr a Kaukázusban, ami a perzsa uralkodóknak nem tetszett és több háború árán kiűzték a törököket a területről. 1805-ben a karbahi uralkodó, a kán behódolt az orosz cárnak. A perzsák 1813-ban a golesztáni egyezményben hivatalosan lemondtak Karabahról. Az 1917-es szovjet forradalom után, mind Örményország, mind Azerbajdzsán magának követelte Hegyi Karabahot és egy véres, a civil lakosságot sem kímélő háború vette kezdetét. A szovjet hadsereg végül elfoglalta mindkét országot és ezzel véget ért a háború. Moszkva két részre osztotta Hegyi Karabahot, egy autonóm régióra és a másik részt Azerbajdzsánnak ítélte meg. 1988-ban, miután a Szovjetunió meggyengült ismét kiújultak a harci cselekmények, amelyek eltartottak 1991-ig. Ekkor Hegyi Karabah kikiáltotta a függetlenségét, ám valójába az örmények megszállták a régió jelentős részét. Még az ENSZ sem tudta rávenni az örményket, hogy kivonják csapataikat és helyreálljon Karabah függetlensége. Az elmúlt napokban újra fellángolt a háború, mégpedig elég hevesen. Harci dron-okat, nehéztüzérséget és tankokat vetnek be a szembe álló felek. Örményország azzal vádolja a törököket, hogy titokban segítik az azeri hadsereget. Azerbajdzsán pedig Örményország szemére vetette, hogy ők vetnek be közel-keleti zsoldosokat pl., kurdokat a háborúban. Irán egyelőre csak figyeli a határán folyó harcokat, ám kétségtelen, hogy Teherán a velük etnikailag és vallásilag rokon azerikat fogja támogatni, amennyiben a háború kiszélesedne. Oroszország értelem szerűen a vele szövetséges örmények oldalára állt. A háború kimenetele kétséges, hiszen mindkét fél komoly támogatókkal rendelkezik a térségben. Viszont abban bízhatunk, hogy a nemzetközi politikában szövetséges Irán és Oroszország nem fog egy proxi háborúba keveredni a kaukázusi szakadár terület miatt.
