Ismèt Florida dönt?

A 2000-es elnökválasztás Floridában mindenki számára emlékezetes marad, akár George W. Bush, akár Al Gore győzelméért szurkolt. Az állam 25 elektori szavazata több napig kérdőjeles volt köszönhetően a szoros végeredménynekés a helyi törvényeknek, melyek előírták a kötelező újraszámlálást. Végül a Legfelsőbb Bíróság 5-4 arányban úgy döntött, hogy le kell azt állítani, így a mindössze néhány százszavazattal többet kapó Republikánus jelölt lett a Fehér Ház lakója a következő négy, majd plusz négy évre.

​Ennyire kiélezett eredmény valószínűleg nem, de szoros verseny várható Donald Trump és Joe Biden között is. A köztes népszámlálások miatt az elektorok száma 29-re emelkedett, még nagyobb súlyt adva ezzel a napfény államának. Érzik a választás jelentőségét a helyi republikánus szavazók is, akik eddig nem látott mértékben regisztráltak a választásra, rekordközelségbe kerülve a regisztrált demokratákhoz. Amíg 2012 augusztusában közel ötszázezer fő volt a különbség, 2016 ugyanezen időszakában pedig közel háromszázezer, ma azt látjuk, hogy ez száznyolcvanötezerrezsugorodott. Mindemellett Biden előnye az államban már 2-3 százalékra apadt a korábbi 6-7-ről. Fontos adalék, hogy az állam kormányzója és két szenátora és republikánus.

​Két társadalmi csoport van, amelyekben a jelenlegi elnöknek javítania kell valamennyi kutatás szerint és nem csak Floridában: a nők és a latinok. A hétvége nagy kérdése, hogy Trump beveti-e azt a fegyvert, amely átrendezheti a választási térképet. Azt már nyilvánvalóvá tette, hogy nőt jelöl a Ruth Ginsburg halálát követően megüresedett helyre a Legfelsőbb Bíróságon. Mitch McConnell fáradhatatlanságának és Mitt Romney támogatásának hála (aki szerint nincs megírva a csillagokban, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak liberális többségűnek kell lennie) úgy tűnik, hogy a többsége is meglesz ehhez. Ráadásul megkérdőjelezhető, hogy a demokraták egy esetleges szenátusi győzelem esetén valóban megváltoztatnák-e a létszámot, feltöltve a bíróságot a saját embereikkel és felrúgva ezzel másfél évszázadot.

​A kérdés már csak az, hogy kinek akar kedvezni az elnök: a republikánusok jobbszárnyának vagy a saját győzelmi esélyeinek? Ha előbbi, akkor egyértelműen a Amy Coney Barrett lesz a jelölt, markánsan konzervatív arcélt adva ezzel a bíróságnak, ha pedig utóbbi, akkor a kétségkívül kevéssé radikális, de floridai születésű és kubai származású Barbara Lagoa nevét fogjuk hallani, amikor felszáll a fehér füst.