A múlt Gödre

A Momentum elnöke, Fekete-Győr András és Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője Tihanyban találkozott, hogy megpróbálják elásni a baloldali összefogásban meglévő (gödi) csatabárdot. Egy önkormányzati politikai konfliktus dagadt országos viszállyá, amelyben előkerült egy a baloldalon már szinte megszokottá vált kiszivárgott hangfelvétel is. Az embernek lassan az az érzése, hogy Barack Obamával szemben, aki a Yes, We Can kifejezést használta, a magyar baloldal igazán alkalmazhatná a Yes, We Scan szlogent.

Fekete-Győr András, aki egy 2017-es interjújában még úgy fogalmazott, hogy „nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből”, most a kiszivárgott, manipuláltnak nevezett hangfelvétel tekintetében már finomabb hangot ütött meg, mivel úgy fejezte ki magát, hogy az ellenzéki együttműködés egyik feltétele az, hogy nem manipulálnak hangfelvételeket lejáratás céljából. Hozzátette még, hogy „ha pedig manipuláltunk, és azt a Demokratikus Koalíció pártközpontjából tettük, mielőbb gondoljuk át szerepünket nemcsak az ellenzéki együttműködés, de a magyar politikai kultúra gyökeres megújítása szempontjából is.” Ezt a hírhedt, a magyar baloldal egyik Waterloojának számító Balatonőszöd helységtáblájánál fogalmazta meg egy Facebook-posztban. Érdemes jobban megvizsgálni, hogy a Momentum vezetője kitől várja az együttműködést és a politikai kultúra megújítását.

Gyurcsány Ferenc volt az, aki az ezt megelőző hétvégén a szellemi elődjeihez hasonlóan intézett fenyegetést Vidnyánszky Attila, de tulajdonképpen mindenki ellen, aki a politikájával szemben áll. Megfogalmazta, hogy ezek az emberek „minden értelemben földönfutók lesznek” és hogy „nem lesz árokbetemetés.”  A Demokratikus Koalíció vezetőjétől az európaiság, a demokrácia védelmének hangzatos szólamai mögött már korábban sem állt távol az, hogy antidemokratikus módon szólaljon meg a politikai ellenfeleiről.

2004 februárjában a Népszabadságnak például úgy nyilatkozott, hogy „le kell verni a jobboldalt, az én feladatom az, hogy ennek politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, ezeket meg is teszem hezitálás nélkül.” Ez a politizálási stílus a mai napig jellemzi a korábbi, bukott miniszterelnököt, mivel pár napja a fenti fenyegetés előtt arról írt a közösségi oldalán, hogy szerinte most harc és háború van és az ellenzéktől egységet kért a kormánnyal szemben. 2006 februárjában továbbment a korábbi kijelentéséhez képest, mikor arról beszélt, hogy „ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.”

Ennek a mondatnak az igazi tartalmát akkor még nem, de 2006 őszén már igazán megérthette az ország, amikor a kormánya ellen tiltakozókat, a demokrácia alapkövét a gyülekezési szabadságot eltiporva, gumilövedékeket, könnygázt, kardlapokat használva oszlatta fel a rendőrség és sok ember ellen indítottak bírósági eljárást. Ezzel ebben az évben sikerült bemutatnia mind szavakkal és mind tettekkel, hogy mit gondol a másként gondolkodókról. A demokráciához és annak alapelveihez való viszonyát jól példázta az az eset is, amikor még miniszterelnökként arra kérte az állami intézményeket és az állami tulajdonú vállalatokat, hogy szüntessék meg az előfizetésüket a Magyar Hírlap esetében, mivel nem tetszett neki a lap egyik cikke. Az állami vállalatokat még arra is utasította az illetékes vagyonkezelő szervezet révén, hogy a reklámok és fizetett hirdetések megjelentetését szüntessék be a Magyar Hírlapban.

2007-ben önmagát úgy definiálta, hogy „amit képviselek és amilyen vagyok, az jó ennek az országnak.”  A magyar emberek viszont nem így gondolták 2010-ben, mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmados felhatalmazást adtak, az addigi Gyurcsány Ferenc által fémjelzett szocialistákra pedig 1,4 millióval kevesebb ember szavazott, mint 2006-ban.  Fekete-Győr András gondolom pontosan ismeri ezeket az eseményeket, de a politikai haszonszerzés nyers logikája minden elvet felülír, ezért a korábban hangoztatott skrupulusait eldobva a Momentum készen áll arra, hogy a múlt bukott emberével tervezze a jövőt.  Mondjuk az egykori szocialista kormányfő pályafutását megvizsgálva meg lehet állapítani azt is, hogy ő a kooperálás helyett valójában a konkurálás híve. Számos alkalommal láthattuk, hogy a saját politikai érdekei mozgatják, sokszor az sem áll tőle távol, hogy hátba döfje a politikai szövetségeseit. Fekete-Győr András, ha nem emlékszik erre a gyurcsányista szokásra akkor lehet, hogy két év múlva egészen más gondolatokat fog közzétenni Balatonőszödről, amelyek a baloldali együttműködést a saját pártja szemszögéből vizsgálva erőteljesen hasonlíthatnak majd a 2006-os őszödi beszéd hírhedt mondataihoz.

A magyar választópolgároknak viszont emlékezniük és tanulniuk kellene a múlt tekintetében. Gyurcsány Ferenc, bár 2009-ben távozott a hatalomból, de még mindig ő a velünk élő múlt, a Fővárosi Önkormányzat vonatkozásában a velünk lévő jelen és ha nem vigyázunk, akkor ő lehet a nyakunkon élő jövő is. Lényeges kérdést vett fel az is, hogy ha a baloldal egy 20 ezres lélekszámmal bíró települést nem tud konstruktívan elkormányozni, akkor mit tudna tenni az országgal? A múlt eseményei világosan megmutatják amúgy azt, hogy a volt miniszterelnök egy báránybőrbe bújt farkas, ennek következtében Fekete-Győr Andrásnak és a magyar választóknak is alaposan meg kell fontolniuk azt, hogy milyen döntést hoznak 2022-ben. Abban az évben az ország egy útelágazódásáháházo útelágazódáshoz fog elérkezni és nagyon fontos lesz a választás, hogy a múlt keserűségei ne jöjjenek vissza és Magyarország ne essen vissza a múlt gödrébe.

Bolgár Márton, a Nézőpont Intézet elemzője