Az Orbán-Vučić-Jansa beszélgetés 5 fő üzenete
1, Orbán Klub az EPP-ben:
Orbán Viktor jól láthatóan nem maradt magára a néppárti harcában, a beszélgetés résztvevői mind néppárti tagsággal rendelkező kormányfők és emellett a magyar kormányfő szövetségesei. A beszélgetés moderátora, François-Xavier Bellamy szintén a néppárti francia Republikánusok EP-képviselője. Ráadásul, a néppárton való elmélkedés fő gondolata nem a különbségekről, hanem a közös pontok újra megtalálásáról szól. Tehát a cél az egység elérése bizonyos reformok által, nem a széthúzás fokozása.
2. Az egység és szolidaritás álcája
A COVID-19 járvány fő tanulságai európai szemmel az, hogy a veszélyhelyzet idején egy pillanat alatt tűnt el a szolidaritás és az egységes Európa gondolata: a nyugati országok ismét nemzetállamként viselkedtek, határaikat lezárták, az egészségügyi védekezőeszközöket pedig szigorúan országhatáron belül tartották. Vučić kifogásolta, hogy a szolidáris EU március közepén hirtelen döntést hozott arról, hogy a nyugat-balkáni országokba nem lehet gyógyszereket és lélegeztetőgépet exportálni. Vučić az EU üzenetét úgy értelmezte, hogy “(..) nem tartozunk Európához és nincs jogunk megvédeni az állampolgárainkat.”
3. Az EU-nak nincs válságkezelő víziója
Közös pont volt az EU válságkezelési stratégiájának kritikája, amit a 2008-as gazdasági, a 2015-ös migrációs és a 2020-as koronavírus-járvány kontextusában is megvizsgáltak. Hangsúlyozták, hogy az EU stratégiája egyik alkalommal sem volt se gyors, se hatékony. Orbán szerint ennek fő oka az, hogy az EU mindig jobban figyelt az EU-n kívüli országok problémáira és nekik próbált tanácsokat adni, miközben a valóságban a belső problémáival nem tudott semmit sem kezdeni.
4. Közép-Európa a mérleg nyelvén
A beszélgetés szereplői nem csak politikai szövetségesek, de kapcsolatuk régi és baráti kapcsolatként jellemezhető. Fontos üzenet volt, hogy a Brexittel és a franciák gyengülésével megszűnt a hatalmi egyensúly az EU-n belül és Németország újra „Európa erős embere”. Közép-Európának (amelynek nélkülözhetetlen szereplője a leendő EU tag, Szerbia is) most megadatott a lehetőség arra, hogy a mérleg másik nyelvére egységesen helyezkedjenek el. A cél nem Németország gyengítése, hanem a hatalmi egyensúly beállításával az egész EU erősítése.
5. A kölcsönös tisztelet szükségessége
Az ideológiailag megosztott Európa megoldásaként Orbán Viktor azt vázolta fel, hogy Közép-Kelet-Európának és Nyugat-Európának nem szabadna egymásnak üzengetnie. Mindegyik régió országai kormányozzanak a saját politikai kultúrájuk szerint, együttműködésük pedig helyezkedjen stratégiai alapokra, valós kérdésekről szóló diskurzusra. Kulturális nézetkülönbségüket jellemezze a kölcsönös „be nem avatkozás”, hiszen az erősödő nyugati kultúrmarxizmusból a kommunizmust valóban megélt közép-kelet-európai országok nem kérnek.