Perce(nte)ken múlhat a Varsói gyors

Nagyon szorosnak ígérkezik a lengyel elnökválasztás 2. fordulója, ezt vetítik legalábbis előre a kifejezetten pontosnak bizonyuló, az első fordulót szinte százalék pontosságúra megbecsülő közvélemény-kutatási előrejelzések. A tét nagy Lengyelország számára, hiszen most dől el, hogy stabilitás, vagy folyamatos politikai harcok jellemzik majd a következő évek belpolitikáját. Azonban hazánkból nézve is érdekes következtetéseket lehet levonni majd az eredményből.

Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország-szakértő kollégám már leírta korábban, hogy mire számíthatunk a lengyel választások esetében. Egy héttel később annyit tudhatunk, hogy neki is és a lengyel közvélemény-kutatóknak is igaza lett, az elnökválasztás második fordulójába a jelenlegi államfő Andrzej Duda és a varsói főpolgármester Rafał Trzaskowski jutott be, előbbi 43,5, utóbbi 30,5 százalékos eredményt ért el. Mivel a kutatások (a CBOS eredményét leszámítva, amely brutális Duda fölényt mért) 41 és 43 közé tették Duda várható eredményét, ellenfelét pedig 28 és 31 közé predesztinálták, megállapítható, hogy egyrészt nagyon pontosak voltak az előrejelzések, másrészt pedig minimálisan már elindulhatott a szavazatáramlás a két fő esélyes felé. Ha megnézzük a július 12-re vonatkozó előrejelzéseket, akkor azt láthatjuk, hogy hat közvélemény-kutatóból négy Duda győzelmét predesztinálja, azonban az államfő szempontjából legoptimistább is csak 53-47-es győzelemmel számol, a többi eredmény pedig maximum 51 százalékot mond a győztes félnek, legyen az bármely jelölt.

A versenyszituációban nem lehet nem észrevenni a párhuzamot a magyar és a lengyel helyzet között, hiszen egy liberális főpolgármester tör országos babérokra a jelenleg regnáló, keresztény-konzervatív jelölt ellenében. A Varsói gyorsra általában csak retúr jegyet árulnak, ezért egy lengyel főpolgármesteri siker hatására mások után Karácsony Gergely miniszterelnöki ambíciói is ágaskodni kezdhetnek. Magyarországon a három kétharmad után azért stabilabb pozíciója van a kormánypártoknak, mint Lengyelországban, így ez inkább csak egy figyelmeztetés lehet a magyar konzervatív oldal számára, hogy a népi-urbánus törésvonalat felülírhatja egy jó liberális jelölt karizmája. Az persze egy másik kérdés, hogy jó-e és hogy van-e bármilyen karizmája a hazai liberális jelöltnek, a Varsói gyors menetrendjére azonban mindig érdemes odafigyelni.