Soros „megbízható szövetségesei” az Európai Parlamentben

A Magyarországot CEU-ügyben kritizáló Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő is rajta van a Soros Györgyhöz kötődő European Policy Institute azon listáján, mely a „megbízható szövetségeseket” veszi sorba. Az Open Society Foundations belső adatbázisából származó kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma.

A DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikálta az Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentumot. A „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma (215 fő).

A listán olyan befolyásos neveket találunk, mint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke; Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos; Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője; Alexander Lambsdorff, az EP alelnöke; illetve Elmar Brok, Guy Verhofstadt, Sophie in’t Veld és Ulrike Lunacek. Több jobboldali politikusról – például a CEU-ügyben megszólaló Frank Engelről – megjegyzik, hogy adott esetben készek szembe fordulni saját pártcsaládjukkal. A kézikönyvszerű kiadvány bevezetője megjegyzi, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványnak „tartós és bizalomra épülő” kapcsolatokat kell kiépítenie a 11 bizottságban és 26 delegációban helyet foglaló, „bizonyítottan vagy valószínűsíthetően” Open Society-szövetséges politikusokkal.

Nem okoztak tehát meglepetést a hazai balliberális média által felkarolt, a Soros alapítványok számára „megbízható szövetségesnek” tartott néppárti politikusok kijelentései, melyek például a Fidesz kizárását javasolták a Néppártból. Soros jól kiépített hálózata ellenére szerencsére a Néppárt többségének álláspontja nem ilyen elfogult, hanem Manfred Weber véleményét osztja, aki azt hangsúlyozta, hogy a hisztériakeltés helyett az Európai Bizottság obkjektív vizsgálatára van szükség a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán.

Mivel a Néppártban többségében vannak a Soros Györgytől független politikusok, így végre lehetőség van arra, hogy a milliárdos üzletemberhez köthető szervezetek és sajtó dezinformációs kampánya által felkorbácsolt indulatok csillapodjanak, és végre a tényekről lehessen beszélni a CEU és a külföldi érdekeket szolgáló nem kormányzati szervek működése kapcsán. Nem véletlen a Soros szervezetek aggodalma, hiszen Orbán Viktor és más kormányzati szereplők is jelezték: felelős politikusnak nem állhat szándékában, hogy ellehetetlenítsen bármilyen felsőoktatási, tudományos munkát, az ezt gondoló politikusokkal készek a tárgyalásra, hogy eloszlassák az ilyen jellegű aggályokat. Ezt a cél szolgálja az is, hogy Orbán Viktor részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról.

A tisztánlátás érdekében vegyük szemügyre kik azok, akik az elmúlt napokban kritizálták Magyarországot a külföldi egyetemek működését szabályozó törvénymódosítás miatt. Ők Soros György szószólói az uniós hadszíntéren:

Frank Engel (Parti chrétien social luxembourgeois, Luxemburg), az Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „egyértelműen progresszív hang; nem hezitál szembeszegülni a frakciójával társadalmi ügyek terén; három könyvet írt az európai integrációról és monetáris ügyekről”.

CEU-ügyben tett nyilatkozata:

• „…hagyjátok a dumát. Tudjuk, mi történik és miért.”
• „Miért nem hagyjátok ott a Néppártot és az EU-t a saját feltételeitek szerint? […] Gyakorlatilag és tényszerűen amúgy is kint vagytok. Szóval menjetek. Kérlek, menjetek.”

Gunnar Hökmark (Moderaterna, Svédország), a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „erős érdeklődést tanúsít a gazdasági és monetáris ügyek, valamint a globális és európai gazdasági kormányzás iránt; érdeklődik a békeépítés, valamint az európai szomszédságpolitika, valamint a nemi egyenlőség iránt is”.

CEU-ügyben tett nyilatkozata:

• „Elegünk van abból, hogy védenünk kell Orbánt… és amikor idejön, hogy elmagyarázza a dolgokat, csak rosszabbá teszi a helyzetet.”
• Szerinte a fő probléma nem a Fidesz, hanem Orbán, és az embereknek már elegük van „ő (Orbán) egy veszett ügy”.

Róza Thun, teljes nevén Róza Gräfin von Thun und Hohenstein (Platforma Obywatelska, Lengyelország), a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe az európai integráció, a fogyasztóvédelem, a közös piac és a Mediterráneum geopolitikája” valamint „erősen EU-párti”.

CEU-ügyben tett nyilatkozata:

• „nem lehet csendben maradni akkor, amikor ki kellene fejezni a szolidaritást mindazokkal, akik egyre nehezebb körülmények között küzdenek a civil szervezetek és intézmények megmaradásáért”

Gianni Pittella (Partito Democratico, Olaszország), az Európai Parlament S&D frakciójának vezetője: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe az intézményközi kapcsolatok, az uniós költségvetés, a válság utáni gazdaság és a globális emberi jogok”.

CEU-ügyben tett nyilatkozata:

• „Meg kell állítani Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök darabonként adja el a magyar demokrácia alapköveit”.

Sophia in’t Veld (Democraten 66, Hollandia), Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE): az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe az átláthatóság, különösen az uniós intézményekben, az adatvédelem, főként az utasnyilvántartási adatállomány megosztása; a szekularizmus a politikában; a jogállamiság; gazdasági és monetáris ügyek; a korrupció elleni harc; az emberi jogok; nemi egyenlőség; és valamennyi kisebbség jogai” (…) „az Európai Parlament egyik legismertebb hangja; tántoríthatatlan és erős hang az emberi jogok és a jogállamiság ügyében; az Európai Parlament szekularista platformjának elnöke”.

CEU-ügyben tett nyilatkozata:

• Orbán Viktor szívesen tetszeleg az áldozat szerepében, amikor a személyét, vagy a kormányát Brüsszelben kritika éri.
• „…nem Orbán Viktor, hanem egyedül a magyar emberek az áldozatok, akiktől megtagadják a jó oktatásban való részvételt, az akadémiai szabadságot, hozzáférést a szabad médiához és a civil szervezetekhez”.

Szintén számos Soros szövetséges található azok között is, akik aláírták az European Council on Foreign Relations (ECFR) CEU-t támogató nyilatkozatát, párat közülük kiemelek:

Tanja Fajon (Socialni demokrati, Szlovénia), az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe a polgári szabadságjogok, az igazságügyi és belügyi kérdések, a menedékjog és a migráció, a mozgás szabadsága, a schengeni térség, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés, az állami megfigyelés, a nemek közötti egyenlőség, és valamennyi kisebbség jogai, beleértve a romákat is az LMBTI embereket” „három könyv szerzője, melyek a migrációról, az európai integrációról és az európai szélsőjobboldal felemelkedéséről szólnak”.

Juan Fernando Lopez Aguilar (Partido Socialista Obrero Español, Spanyolország), az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe a kül-, biztonság- és védelempolitika, a közel-keleti regionális stabilitás és a globális emberi jogok. Képviselői mandátumát az emberi jogi kérdéseknek szerette volna szentelni” „frakcióján belül a globális és európai emberi jogok képviseletének kulcsembere, számos politikáról szóló könyvet írt”.

Alexander Graf Lambsdorff (FDP, Németország), az Európai Parlament Elnökségének tagja (BURO): az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe a külpolitika, a fiatal demokráciák, a nemzetközi kereskedelem és a globális emberi jogok” […] emberi jogokkal kapcsolatos parlamenti alelnöki tisztséget kaphat, nagyon népszerű a nemzeti pártján belül, frakciójának egy meglehetősen meghatározó figurája, társadalmi kérdésekben konzervatív”.

Kaja Kallas (Eesti Reformierakond, Észtország), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „erősen EU-párti, érdeklődési területe az európai piac, az energiapolitika és a megújuló energiák (különösen a szélenergia), valószínűleg az Oroszországtól való energiafüggőséggel összefüggésben”

Marietje Schaake (Democraten 66, Hollandia), a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) tagja: az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe a nemzetközi kereskedelem, az EU-USA és az EU-Irán kapcsolatok, az adatvédelem, a digitális jogok, a külpolitika és a globális emberi jogok” „fontos kereskedelempárti hang a TTIP-vitában”.

Kati Piri (Partij van de Arbeid, Hollandia), Külügyi Bizottság (AFET): az OSF „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” című kiadványában a következőket írják róla: „érdeklődési területe a külpolitika, a demokráciaépítés, a jogállamiság és a keleti partnerség”.

A blogon megjelenő tartalom nem feltétlenül tükrözi a Nézőpont Intézet álláspontját.