Vona bevallotta: csupán álca a cukiság

Vona Gábor nem is olyan régen Moszkvában még arról beszélt: egy olyan politikai alternatíva kialakításán dolgozik, mellyel hatalomra kerülhet és 5-10 éven belül kivezetheti az országot az Európai Unióból és az atlanti szövetségből. A pártelnök meglepő vallomása egyértelművé teszi, amit eddig is sokan sejtettünk: csupán álca a „néppártosodás stratégiája”, a valódi cél ennél sokkal radikálisabb.

Vona Gábor a cukiságkampány kezdetén, 2013-ban vallott arról egy moszkvai egyetemen, hogy a Jobbiknak egy olyan politikai alternatíva kialakításán kell dolgoznia, melynek segítségével az emberek többsége számára rokonszenvessé teheti a radikális pártot. Saját bevallása szerint erre azért van szükség, mert amit valójában gondol és célként jelöl meg az „most politikailag nehezen felvállalható”. A több mint két órás beszélgetésben Vona arról is beszélt, hogy szerinte, ha sikerül kormányra jutnia, akkor kivezetné az országot az Európai Unióból, de még a NATO-ból is.

Nem meglepő Vona Gábor önvallomása annak tudatában, hogy több Jobbikhoz közelálló személy is hasonlóan vélekedett. Párttársa, Sneider Tamás is beszélt már a Jobbik új kommunikációs irányvonalról, szerinte „előbb a baloldali ellenzéket kell kinyírnia a Jobbiknak, aztán jöhet a Fidesz”, majd arról is beszélt, hogy „a Jobbiknak hosszú távon meg kell szerezni a nyugdíjasok szavazatát”. Sneider tehát bevallotta, hogy az egész „néppártosodás” csupán egy kommunikációs trükk, a célok a régiek. Szegedi Csanád, akinek zsidó származása miatt kellett elhagynia a Jobbikot nemrég pedig arról beszélt, hogy véleménye szerint a Jobbikban most is jelen vannak a „szélsőséges elemek”, és a párt vezetése sem cserélődött ki.

Ezeknek az előismereteknek a tudatában nem meglepő, hogy a „cukiságkampány” kezdete óta egyre kevesebb információt mond el Vona Gábor arról, hogy milyen Magyarországot képzel el, mit szeretne valójában kezdeni az országgal, csupán hónapról-hónapra változó kommunikációs fogásokat láthatunk az egykor nagyívű terveket felvázoló pártelnöktől. A „néppárti stratégia” fátyla alatt gyakran szembekerül korábbi nyilatkozataival és ellentmondásba keveredik önmagával, elég csak a népszavazás kapcsán folytatott kommunikációjára gondolni, melynek során a Jobbik elnöke mindent és annak ellenkezőjét is mondott.

Ahhoz, hogy megtudjuk, mit is szeretne kezdene valójában Vona Gábor az országgal kormányon,  érdemes szemügyre venni a moszkvai látogatásán készült felvételt, melyben még cukiskodás nélkül, őszintén vallott igazi terveiről. Oroszországról például határozott véleménye van Vona Gábornak, szerinte nem kell közelednie a keleti nagyhatalomnak az unióhoz, hiszen az egy „süllyedő hajó”.

A pártelnök szerint „amíg Amerika Európa torzszülöttje, amíg EU Európa elárulója, addig Oroszország őrzi igazán Európát.” Mint mondta, „az európaiság igazi őrzője Oroszország” … „Oroszország számunkra nem Európa ellenfele, hanem az egyik utolsó lehetősége. Nem arra van szükség, hogy Oroszország belépjen az EU-ba, süllyedő hajóra nem szükséges felszállni.”

Magyarország európai uniós tagsága kapcsán arról is beszélt, hogy szerinte kijelenthető, hogy a tagsággal átvertek minket.

Mint mondta, „nem nekünk kellett az EU, hanem az EU-nak kellett Magyarország. Szükségük volt a piacainkra, tönkretették gyárainkat és a boltok polcaira a saját termékeiket tették.”  Vona Gábor feltette a költői kérdést: „Tudják mi történne, ha Magyarország kilépne az EU-ból?”, amire a válasz szerinte az, hogy „Elkezdene fejlődni. Erre van a legkevésbé szüksége Brüsszelnek, hogy legyen egy sikeres modell, amelyik nélküle képes működni”.

Beszélt arról is a pártelnök, hogy nehéz helyzetben van az EU-ellenes retorikával, ezért cselre van szüksége:

„Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy jó-e az EU, akkor a magyar emberek többsége azt mondja, hogy rossz. De ha azt a kérdést tesszük föl, hogy kilépne-e az EU-ból, akkor már csak kevesen merik azt mondani, hogy igen. És ez mindaddig így is marad, amíg azt hiszik az emberek, hogy ha kilépünk az EU-ból, akkor semmibe fogunk belehullani. Nekem most ez az egyik legnagyobb politikai feladatom, hogy ezt elmagyarázzam a lakossági fórumokon.” – mondta Vona Gábor.

Vona azt is egyértelművé tette, hogy szerinte az EU tagság kizárható, hiszen az pusztulásba viszi Magyarországot:

„Magyarországnak belátható időn belül döntenie kell arról, hogy az EU vagy az Eurázsiai Unió tagja akar lenni, vagy pedig megpróbál a kettő között függetlenként egyensúlyozni. Mind a három mellett és ellen is szólnak érvek, melyeket értékelni kell és döntést kell hoznia Magyarországnak. Egy valamiben biztos vagyok: az első lehetőség kizárható, mert az a pusztulásba visz.”

A legnagyobb megdöbbenést talán a NATO-tagság kapcsán kifejtett álláspontja kelheti, melynek során arról beszélt, hogy az „euroatlantizmus számunkra megbukott és a Jobbik megerősödése különlegesen a fiatalok körében azt bizonyítja, hogy a társdalomban is egyre többen gondolják így”.

A NATO-tagságot firtató kérdésre egyből rávágta Vona Gábor, hogy „a Jobbik nem támogatta a NATO-csatlakozást annak idején”. A pártelnök vallott arról, hogy nem meri elmondani a nyilvánosság előtt az álláspontját: „NATO-ból való kilépés lehetőségét én taktikailag most még nem is nagyon feszegetném, ugyanis ha az emberek fegyverekről, meg katonaságról hallanak, akkor visszariadnak” … „De magával a NATO-ból való kilépéssel, az onnan való távozással egyetért a Jobbik és én is támogatom.” – hangsúlyozta Vona Gábor.

Vona Gábor tehát saját bevallása szerint nem változtatott elképzelésein, csupán a „néppárti stratégia” fátyla alatt nem meri ezeket hangoztatni (sőt nem egyszer már látszólag ezzel ellentétes álláspontot is képviselt), de céljai ugyanazok. Ezért is különösen veszélyes (sőt mélyen elgondolkodtató) az Orbán-fóbiától szenvedő balliberálisok részéről, hogy az Alaptörvény-módosítás kapcsán többen is úgy vélekednek: akár Vona Gábor mögé is beállnának a kormányváltás érdekében.

A blogon megjelenő tartalom nem feltétlenül tükrözi a Nézőpont Intézet álláspontját.