Ezért veszélyes a brüsszeli kvótacsomag

A Brüsszel által erőltetett kényszerbetelepítés nem néhány ezer migráns egyszeri áttelepítéséről, hanem – német mintára – egy állandó európai szétosztási mechanizmus bevezetéséről szól, egy ilyen kvótarendszer pedig potenciálisan valamennyi magyarországi települést érinthetné.

Újabb bevándorlási hullám a láthatáron

A magyar kormány 2015 szeptemberében az ország déli határára felhúzott műszaki határzárral sikeresen elhárította az országra nehezedő migrációs nyomást. Az országba érkező illegális bevándorlók száma a korábbi, napi 10 ezer főt is elérő szintről annak elenyésző töredékére csökkent. A magyar példát más országok is követték, így 2016 áprilisára a balkáni migrációs útvonal lényegében lezárult.

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy végérvényesen megszűnt volna az Európába történő illegális bevándorlás. Idén már 115 ezer migráns érkezett Észak-Afrikából Olaszországba a tengeren át, ebből több mint 15 ezer egy mindössze négy napos időszakban szeptember elején.

Egyes tudósítások szerint csak Líbiában további 800 ezer arab és fekete-afrikai migráns tervez illegálisan átkelni Európába.

Emellett ráadásul a márciusi EU-török megállapodás ellenére növekszik a Görögországba érkező migránsok száma is, mely ismét napi több száz bevándorlót jelent.

 

Kényszerbetelepítés a gyakorlatban

Az Európai Unió által bevezetni kívánt kvótarendszer alapja a migráció fő célországának számító Németországban már érvényben lévő, tartományok közötti elosztási kvótarendszer. Az egyes tartományokra jutó, az összes érkező menedékkérő százalékában megállapított kvótát évenként, a tartományok lakossága és adóbevételei alapján számítják ki. Eszerint például Észak-Rajna-Vesztfália tartománynak az összes menedékkérő 21 százalékát, Bajorországnak 15 százalékát, Baden-Württembergnek 13 százalékát kell befogadnia.

Ez az egyes tartományokon belül is számos visszás helyzetet eredményezett, sok közösségnek többszörösen erején felül kellett megbírkóznia a menedékkérők jelentette teherrel. Egyedül az alsó-szászországi, mindössze 100 lakosú Sumte településen ezer migránst helyeztek el a hatóságok.

A migránsok ennyire koncentrált jelenléte – különösen olyan településeken, amelyek eddig nem szembesültek hasonló együttélési problémákkal – természetesen súlyos terhet jelent a helyi infrastruktúrára és szociális ellátórendszerre, valamint komoly társadalmi feszültségekhez vezet.

Az utóbbi tíz év megengedő bevándorláspolitikája például Svédországban súlyos lakáshiányhoz vezetett, emiatt az országnak a következő öt évben 500 ezer új lakóingatlant kell építenie. Bajorországban egyes nagyvárosokban a lakhatási segélyt igénybevevő migránsok felhajtották az ingatlanárakat, emiatt – és a bevándorlógettók kialakulása elleni intézkedésként – a müncheni kormányzat jelöli ki a menedékkérők lakhelyét a tartományon belül.

A migránsok egyébként sok esetben elégedetlenek a számukra kijelölt lakhellyel. Például a skóciai Bute szigetén elszállásolt szíriai menekültek arra panaszkodtak, hogy a félreeső szigeten „túl sok az öreg ember”, ezért inkább Londonba vagy Manchesterbe mennének. Tavaly októberben Svédországban 14 migráns nem volt hajlandó leszállni az őket szállító buszról a lakhelyükként kijelölt faluban, mert túl hidegnek találták azt. Többen közülük azt követelték, hogy egy nagyvárosba vagy Németországba vigyék őket.

Ezért valójában már a terv elfogadásakor teljesen egyértelmű volt, hogy a kvótarendszer nem működőképes, mivel a migránsok egyértelmű célországgal érkeznek Európába – elsősorban Németországba és a skandináv államokba – az ottani magas szintű szociális juttatások és már létező bevándorlóközösségek miatt.

A program sikertelenségére mutat rá, hogy az 531 migráns befogadását vállaló Lettországba eddig érkezett 23 bevándorlóból 21 (!) máris Németországba távozott.

Ennek ellenére azonban a lett államtól menekültstátuszt kapott bevándorlók továbbra is jogosultak szociális segélyre.

 

Évről-évre újabb milliókat osztanának szét az uniós államok között

A 2015. szeptemberi EU-s belügyminiszteri döntés értelmében mindössze 160 ezer migránst osztottak volna szét Görögországból és Olaszországból, miközben csak 2015-ben közel 1,3 millió menedékkérelmet nyújtottak be az Európai Unió területén.

Egyértelmű tehát, hogy a Brüsszel által erőltetett kényszerbetelepítés nem néhány ezer migráns egyszeri áttelepítéséről, hanem – német mintára – egy állandó európai szétosztási mechanizmus bevezetéséről szól, egy ilyen kvótarendszer pedig potenciálisan valamennyi magyarországi települést érinthetné.

Angela Merkel német kancellár már októberben a kötelező kvótarendszer kibővítése, vagyis az állandó betelepítési kvóták mellett foglalt állást, a tervet azonban akkor a visegrádi országok mellett a francia kormány is ellenezte, így nem valósulhatott meg.

 

A szabályozatlan, tömeges illegális bevándorlás növelte a bűnelkövetések számát

A bevándorlási hullám által gerjesztett társadalmi feszültségek rendkívüli mértékben megnövekedtek.

A migráció által leginkább érintett országokban erősen megnövekedett a különféle bűncselekmények, mindenek előtt a nők ellen elkövetett szexuális zaklatások, erőszaktevések száma.

Néhány példa ezekre az utóbbi időszakból:

• Szeptember 3-án a hajnali órákban az alsó-szászországi Hildesheimben egy menekültszállássá átalakított szállodában elszállásolt három kiskorú migráns szexuálisan molesztált öt fiatalkorú nőt.
• Szintén szeptember 3-án Essenben egy városi fesztiválon fiatal migránsok csoportosan zaklattak tizennyolc éves lányokat. A rendőrség szerint az észak-afrikai és közel-keleti migránsok péntek és szombat este a város több pontján követtek el atrocitásokat. Szemtanúk szerint áldozataikat molesztálták, verbálisan zaklatták és kizsebelték a migránsok, egyesek fizikai támadásokról is beszámoltak.
• Augusztus végén szintén Essenben a város legnagyobb uszodájában kíséreltek meg gyermekkorú lányokat szexuálisan zaklatni arabul beszélő migránsok. Hasonló támadásra ráadásul korábban is volt példa: júniusban hat évi börtönbüntetésre ítéltek egy húsz éves iraki migránst, aki még februárban egy bécsi uszodában brutálisan megerőszakolt egy tíz éves kisfiút. A férfi 2015 szeptemberében a balkáni útvonalon keresztül érkezett Ausztriába.
• Ugyancsak augusztus végén az északnyugat-németországi Mühlhausen városában, a pályaudvar közelében három eritreai migráns csoportosan megerőszakolt egy huszonhat éves magyar nőt. A nő egy szabadtéri fesztiválról tartott haza a hajnali órában, amikor az afrikaiak rátámadtak és megerőszakolták. Egy M1-nek nyilatkozó németországi taxisofőr szerint a mühlhauseni pályaudvarnál szinte mindennaposak a szóbeli zaklatások, a helyi lakosok félnek. A 35 ezres türingiai kisvárosba kiemelkedően sok menedékkérőt irányítottak. Volt, amikor több mint négyezer bevándorló élt ott – hangzott el a tudósításban.
• Augusztusban Svédország legnagyobb ifjúsági fesztiválján a magas szintű biztonsági intézkedések ellenére a szexuális zaklatások számának robbanásszerű emelkedéséről számoltak be. A rendőrség jelentése szerint 50 ilyen eset történt, az áldozatok többsége 15-17 év közti fiatal lány volt a Svenska Dagbladet napilap tudosítása szerint. Valamennyi támadó külföldi származású, főleg afgán és marokkói migráns volt.
• Június végén egy 17 éves eritreai migránst mindössze 30 óra közösségi munkára ítéltek, amiért még januárban az észak-németországi Bad Oldesloe városában egy lépcsőházban megpróbált megerőszakolni egy 18 éves nőt.
• Ezzel párhuzamosan a migránsválság elhibázott kezelése miatt megnövekedett a bevándorlásellenes pártok, szervezetek népszerűsége is az érintett országokban. Már tavaly december végéig több mint 800 alkalommal támadtak meg menekülttáborokat Németországban.

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a Brüsszel és Angela Merkel által erőltetett kötelező betelepítés az ország – és benne a helyi közösségek – számára hatalmas biztonsági kockázatokkal jár.

Az október 2-i népszavazás által a magyar választópolgároknak Európában példátlan lehetőségük nyíljon arra, hogy nemet mondjanak Brüsszel elhibázott és veszélyes bevándorláspolitikájára, mely erős legitimációs érv lehet a magyar lakosság túlnyomó többsége által támogatott kormányzat migrációs politikája számára.

A blogon megjelenő tartalom nem feltétlenül tükrözi a Nézőpont Intézet álláspontját.